A mi iskokánk
Különleges iskola volt:A tanárok válogatva,A diákok összehordva -Mégis remek iskola volt!Egyéniség minden tanárEgyen-korban, mind mégis másÉs egyéni az oktatás:Nem maradt itt senki butánTudás kútjából merítveMegtanultuk itt a szakmát,A szakmának minden titkátS boldogultunk az Életbe'Ím, hálás most az utókor:Emlékezünk jóra-szépre,Ifjúságunk kék egére.( Temesi Éva verse)
József Attila Gépipari Technikum
VOLT EGYSZER EGY ISKOLA... Megszüntették 1977-ben. Csaknem 40 év telt el azóta. Az egykori tanárok és dolgozók minden éveben egyszer összejönnek és emlékeznek.
Te, kedves Látogató, kérlek szánj néhány pillanatot arra, hogy végig gondold: egy harminchat éve jogutód nélkül megszűnt munkahely egykori kollektívája találkozik azóta is minden évben egy késő őszi délutánon. Még mindig kíváncsiak egymásra. Mindenkinek fontos, hogy a még élőkkel találkozzék és felelevenítse azokat az időket, szeretetben eltöltsenek együtt pár órát. Ha mindezt végig gondoltad akkor megérted, hogy ez nem egy egyszerű munkahely volt, és egy nem mindennapi kollektíva. Szerinted van ma ilyen? Szeretném, ha ilyen kollektíva "kezei között" cseperedhetne fel gyermekem vagy majd az unokám. (Härtlein Károly - BME Fizika tanszék)
1964-ben készült az iskoláról egy film. Ezt lehet erről az oldalról letölteni: http://jedlik.phy.bme.hu/vendel/
Néhány kép a filmből:
, 
, 
, 
, 
Te, kedves Látogató, kérlek szánj néhány pillanatot arra, hogy végig gondold: egy harminchat éve jogutód nélkül megszűnt munkahely egykori kollektívája találkozik azóta is minden évben egy késő őszi délutánon. Még mindig kíváncsiak egymásra. Mindenkinek fontos, hogy a még élőkkel találkozzék és felelevenítse azokat az időket, szeretetben eltöltsenek együtt pár órát. Ha mindezt végig gondoltad akkor megérted, hogy ez nem egy egyszerű munkahely volt, és egy nem mindennapi kollektíva. Szerinted van ma ilyen? Szeretném, ha ilyen kollektíva "kezei között" cseperedhetne fel gyermekem vagy majd az unokám. (Härtlein Károly - BME Fizika tanszék)
1964-ben készült az iskoláról egy film. Ezt lehet erről az oldalról letölteni: http://jedlik.phy.bme.hu/vendel/
- a film DVD változata ISO file-ban (1,5Gbyte méretű) közvetlenül innen is elérhető
- a film AVI formátumban (429 Mbyte méretű) pl. DivX lejátszással működik innen is.
Néhány kép a filmből:
, 
, 
, 
, 
Visszaemlékezés az iskolai évekre
JÓZSEF ATTILA GÉPIPARI TECHNIKUMBAN 1959-BEN VÉGZETT 4B
József Attila nevét a Vendel utcai 4. sz. Gépipari technikum elsős korunkban vette fel. A névválasztást József Attila születési helye, a közeli Gát utca indokolta, bár József Attilára gondolva nem kifejezetten műszaki iskolai profilra asszociálna az ember. Valahogy mégis jól jellemezte az iskola szellemiségét – nemcsak a műszaki tárgyak oktatása volt magas színvonalú, Dr. Füle tanárnő, Tóth István, Kertész György és Bajkai Pál a humán tárgyakból is megkövetelték tőlünk a maximumot. (Erdélyi Sándor színdarabjait a 60-as években sokáig játszották a Katona József Szíházban ill. az Egyetemi Színpadon). Tóth István tanár úr vezette színjátszó kör nagy sikerrel vitt színpadra Csehov és Molière darabokat. A mi osztályunk érettségi előtt az Ő rendezésében tanulta be Zilahy Lajos vígjátékát a Házasságszédelgőt. Az iskola zenekara és énekkara Závordszky József karnagy vezetésével rendszeresen adott műsort iskolai rendezvényeinken. Természetesen mindenekelőtt kiemelendő a szakirányú képzésünk megalapozottsága. Irányi tanár úr nagy türelemmel és odafigyeléssel fejlesztette első évben rajzkészségünket és eredményesen vezetett be a térlátás tudományába az ábrázoló geometria kapcsán. Nagy kihívás volt ez tizennégy éves korban! Komoly erőfeszítést jelentett, amire mindenki megtanulta leképezni a metsző egyenesek térbeli helyzetét és megszerkeszteni a hasáb, gúla és gömbi metszeteket. Kémiából – Várszegi tanár úr kedvenc mondása: „kéemtépen aki ezt nem tudja az nem ember” – azaz ha emberként akarsz szembenézni az élettel, tanulj meg kovalens kötésekben gondolkozni. Szentvári tanár úr révén kerültünk először a géptannal szoros kapcsolatba. Nem volt könnyű a feladata: komoly műszaki tartalommal betölteni a tátongó űrt az ifjonti fejekben. Csupák tanár úr – Csupi Bácsi mechanikája másodikban megrendítette világunkat. Csak egy fix pont volt: Csupi bácsi rendíthetetlen nyugalma. Bármekkora marhaságot mondott a szegény, táblánál izzadó diák, Ő türelmesen várta, hátha megvilágosodik az értelme. Czeizler tanár úr szerint a vas-szén állapotábrát úgy kell tudni, hogy álmunkban sem téveszthetjük el a karakterisztikus vonalakat, vagy keverhetjük össze az eutektoid és eutektikus pontot – és egy életre meg is maradt a „tudományunk”. Egyetemen a mechanika-technológia tanszék előadásain páholyból figyelhettük társaink izzadságos igyekezetét, hogy elsajátítsák azt a tudást, amit mi már tizenhat évesen magunkénak mondhattunk Czeizler tanár úr kristálytiszta, következetes oktatásának köszönhetően. Nádas tanár úr nagy-nagy szeretettel és odafigyeléssel nemcsak tanított, hanem ápolta és nevelte tanítványait. Mindenki igyekezett a legszebb munkát leadni Neki rajzbeadáskor. Roboz Péter – gépelemeket tanított. Beviharzott az osztályba, nyitott köpenye lobogva úszott utána a levegőben, mire az ajtó bevágódott mögötte, a táblán már fenn volt az első ábra. És füstölt a kréta egész órán keresztül. Zentai Mihály a kovácsműhelyben csodát művelt velünk. Nem volt olyan diákja, aki nem rajongott volna az izzó vas megmunkálásért. A nagy trükköt is szájtátva csodáltuk, ahogy az Ajax samuját 1 mm-re lefékezte a karórája fölött. Tóth István segítségével az orosz nyelvben az erős-gyenge főnév- és igeragozással valamint a melléknév egyeztetéssel is megbirkóztunk. Csak azok a cirill betűk ne lettek volna… Egyik találékony társunk „mákos-tészta” technika (apró latin betűkkel kipreparált szöveggyűjtemény) révén talált „jó” megoldást. Meglepő, hogy később milyen sokan hasznosították az akkor szerzett orosz ismereteiket. Osztályfőnökként féltő gonddal óvta, nevelte „fiait”. Komolyan megfeddett minden apró lazaságot. Nem bízta a véletlenre a jó-modor elsajátítását. Medveczky tanárnő és utána Dravucz Alice matematika óráin nem lehetett lazsálni. A megoldandó példák nemegyszer megizzasztották a táblánál sűrűn cserélődő felelésre kiszólított diákokat. Az eredmény kiszámítható volt: örökre bevésődtek a képletek és a megoldási módszerek a „kobakjainkba”.